Akrobatikus torna a RammGymben!

Az akrobatika eredete az ókorig vezethető vissza.

A görög akrobatész szóból ered, ami az akrosz ( magas ) és a bainó ( menni ) szavak összeillesztéséből jött létre. A görögöknél is találkozhatunk az akrobatika nyomaival. Homérosz például az Iliászban szól az akrobatikáról. A középkori akrobatákról nagyon kevés emlék maradt fenn, csak néhány fametszet és krónika emlékezik a lélegzetelállító mutatványaikról. A kor jelentős emléke Arichange Tuccaro „Három párbeszéd a levegőbe ugrás és az átfordulás gyakorlatáról „ című könyve. A XVI. században a vakmerő akrobaták mutatványait leginkább csak a népünnepélyeken láthatta a nézőközönség. E korból maradt ránk a Francesco Valdi által készített 30 emberes gúlát ábrázoló festmény. A XIX. században váltak külön a cirkuszi „ profi „ akrobaták a sportolói akrobatáktól.

Az akrobatika első, ránk maradt emlékeivel az egyiptomiaknál találkozhatunk ( i.e. 2000 körül ). Ez a 12. dinasztia idejéből származó Roti hadvezér síremléke Beni Hassanban. Ezen a síremléken ifjú egyiptomiak táncát láthatjuk, melyek között akrobatikus elemeket is felfedezhetünk pl.: hidat, fejállást és különböző átfordulásokat.

Az akrobatikus torna a versenysportok közé tartozik, mégsem csak versenyezni vágyóknak ajánljuk, hanem azoknak is, akik csak egyszerűen mozogni szeretnének.

Egy sportág értékét meghatározza, hogy mennyire járul hozzá a test és a szellem harmonikus fejlődéséhez, a személyiség kedvező irányba történő alakulásához.

A torna alapvető célja az egészség megőrzése, a mozgáskultúra, testtartás, koordinációs képesség, ritmusérzék, erőnlét, lazaság, állóképesség, egyéniség fejlesztése.

KARBANTARTJA A TESTET ÉS SZELLEMET.

Az akrobatikus torna a talajtorna, a tánc és a gúlaépítés sajátos kombinációja.
A versenyeken az akrobatikus tornászok a magabiztosságukkal, együttműködésükkel, kecsességükkel tűnnek ki.
A sikeres gyakorlat szempontjából meghatározó az együttdolgozó csapattársak összhangja.
A technikai tudáson túl szükség van a csapattársak között hosszabb gyakorlási idő alatt kialakuló sajátos kommunikációjára.
A biztonság és a siker záloga az egymásra utalt versenyzők összpontosítása a feladatra és egymásra, a másik iránt érzett felelősség és feltétlen bizalom.

A gyakorlatokat zenére mutatják be egy speciális 12 x 12 méteres talajterületen. A különböző statikus és dinamikus elemeket táncos részek kötik össze. A pontozók a gyakorlatok technikai nehézsége és a kivitelezése mellett a művészi hatást is értékelik, ezért fontos a látványos koreográfia és a megfelelő zene kiválasztása.

Ötféle versenyzői egység van: női páros, férfi páros, vegyes páros, női hármas és férfi négyes.

A versenyzők általában két gyakorlatot mutatnak a versenyeken. A statikus gyakorlatban az egyensúlyi elemek, emelések, gúlák dominálnak, a dinamikus gyakorlatban a tempókra, ugrásokra, dobásokra helyezik a hangsúlyt. Az alsó, tartó versenyző az erőt, míg a felső a hajlékonyságot és az egyensúlyt demonstrálja. A nemzetközi versenyszabályok utalásokat adnak a kompozíció törvényével és a kivitelezés minőségével kapcsolatban. Meghatározott követelményeket írnak elő versenyszámonként és gyakorlatonként.

A hazai szabályok pedig lehetőséget biztosítanak az utánpótlás minél szélesebb körre való kiterjesztésére a kategorizálással, melyek a következők: Újonc, Gyermek, Serülő II. – Serdülő I., Ifjúsági II. – Ifjúsági I., Felnőtt.

5 éves kortól fiúknak és lányoknak
A gúlaépítés és talajtorna izgalmas elegye
Párosok, hármasok, négyesek kialaításával.
Zenére koreografált emelések, tartások, ugrások, táncos öszekötő mozdulatokkal.
Fejleszti az egyensúly érzéket, koordinációs képességeket. Hajlékonyságot, lazaságot és a társaink iránti bizalmat